Bírónők Egyesülete

 
1055 Budapest, Markó utca 16.
Leslie Alden,az International Association of the Women Judges elnökének köszöntője
- a 2009. január 30-i közgyűlésen

Nagy öröm, hogy itt lehetek az Önök meghívására több mint négyezer bírónő és férfi bíró képviseletében, akik több mint 90 országban dolgoznak a nemzetközi szervezet képviseletében világszerte. Mindannyiunk nevében gratulálunk a bátorságukhoz, üdvözöljük Önöket a fedélzeten. Nagyon örülök, hogy olyan kérdésekkel fognak foglalkozni, mint a nőknek a joghoz való hozzáférése, a gyerekek jogai, a jogegyenlőség. Nemcsak vezetői képességükről adnak tanúbizonyságot, hanem olyan kérdésekkel is foglalkoznak, mint az erőszak, a nemek közötti diszkrimináció, és a társadalmi életben való részvétel.

Nagy örömmel hallgattam Halmai professzor előadását a kutatásairól, arról, hogy az átláthatóság a társadalomban mennyire fontos. Remélem, azt is vizsgálat tárgyává teszi majd, hogy jelen van-e a nemi előítélet az igazságszolgáltatásban, vagy sem.

Az amerikai szervezetnek az egyik első tevékenysége az volt, hogy ezt a kérdést megvizsgálta, s talán nem meglepő ennek az eredménye: Amerikában sajnos a nemek megkülönböztetése jelen van az igazságügyi rendszerben nemcsak a felek, de a bírók között is, egyáltalán az egész rendszerben. Ennek a vizsgálatnak az eredményeként jutottunk el oda, hogy harcolnunk kell ellene és ennek során eredményeket is elértünk.

Arról szeretnék röviden beszélni, hogy a nemzetközi szervezet hogyan kezdte a munkáját.

Szervezetünk még mindig fiatal, mert csupán 1989-ben alakult, amikor az amerikai szervezet 10. évfordulóján összejött mintegy 50 bírónő a világ különböző részeiről, és megalakította a nemzetközi szervezetet. Ez volt az első alkalom, amikor női bírák a világ több országából összejöttek és megvitatták azokat a társadalmi kérdéseket, amelyek az igazságszolgáltatásban is megjelennek. Egy amerikai bírónő hívta össze 1992-ben a nemzetközi szervezet alakuló ülését, és Kaliforniában írták alá a résztvevők a dokumentumokat, és itt tették meg az egyik legfőbb témává a családon belüli erőszak kérdését.

S bár értünk el eredményeket, de a világ számos területén ez még mindig probléma. Néhány alapító bírónőt szeretnék megemlíteni, akiknek a munkája kiemelkedően fontos volt. Ilyenek az argentin, a brazil alapítók, akik a saját országukban nagyon aktív szervezetet hoztak létre, amely a bírók képzésében is részt vesz. A nemzetközi szervezet zászlóshajó programja, az igazságszolgáltatásban lévő egyenlőség megteremtése. Ebben a körben ki kell emelni azt a kanadai bírónőt, aki a nemzetközi szervezet elterjesztésben, és azt a bírónőt, aki Olaszországban a bírák közötti egyenlőség eléréséért tett sokat. A közelmúltban Nagy-Britanniában is megalakult a nemzeti szervezet. Az afrikai kontinensen dolgozó bírónők nagyon aktívak voltak a szervezésben, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi szervezet megnőtt. Az ázsiaiak aktívak abban, hogy a nemzetközi tapasztalatokat saját kollégáik számára bemutassák.

A családon belüli erőszak kérdése kezdetektől nagyon fontos a nemzetközi szervezet számára, de emellett prioritássá tettük a nőkkel szembeni erőszak más kérdéseit is, pl. a nők bántalmazása, a kihasználása, az áldozattá válásuk, különösen háborús területeken. Ezeket a kérdéseket megpróbáljuk fontossá tenni nemcsak a bírói munkában, hanem a jogalkotásban, nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is.

A világon mindenütt azt kérdezik, miért van szükség a bírónők egyesületére? A válasz még ma is ugyanaz, mint 30 évvel ezelőtt, amikor az amerikai szervezetet alapítottuk. Annak ellenére, hogy elképzelhető, a bírónők és a férfi bírók aránya megegyezik egy-egy országban, mégis azt tapasztaljuk, hogy az ügyek kiszignálásában, az ügyek jellegében megjelennek a nemi különbségek. Azért is kell, hogy biztosítsuk, a bírónők megfelelően képviselve legyenek az igazságszolgáltatásban. Azért is, hogy biztosítsuk, a bíróságok megfelelően tükrözik a társadalom valós helyzetét. Azért, hogy egyenlőséget tudjuk biztosítani és azt, hogy senki ne szenvedjen hátrányt az igazságszolgáltatás igénybe vétele során. És azért is, ahogy az Önök elnöke mondta - leszámoljunk a régi sztereotípiákkal és az új jelenségeket befogadjuk. Azt is szeretnénk elérni, hogy a társadalom a rendelkezésre álló erőforrásokat jól és megfelelően hasznosítsa. Ha körülnézünk a világban és látjuk a környezetszennyezést, a háborúkat, a gazdasági válságot, akkor bizonyára az Önök véleménye is az, hogy a nők részvétele a döntésekben, csak segítség a kihívásokra adott válaszok megtalálásában. Azért is szükséges az egyesület, hogy a nők új megközelítéssel tekintsenek a problémákra, a jogra, a jogalkalmazásra és segítsenek a társadalom előtt álló problémák megoldásában. Azt kell biztosítanunk mindenütt a világon, hogy a jog, az Önök segítségével megvédi azokat, akik erre rászorulnak. Még egyszer gratulálok és sok sikert kívánok a munkájukhoz.

Joan Winship az IAWJ igazgatójának köszöntője
- a 2009. január 30-i közgyűlésen

Nagyon örülök, hogy itt lehetek, mint a nemzetközi szervezet igazgatója. A levelezés során arról értesültem, hogy 10 fővel megalakult a szervezet, és arra számítottam, hogy most itt tíz taggal találkozunk. Nagy öröm látni, hogy kb. 50 tagja van az egyesületnek.

Szeretném bemutatni a nemzetközi szervezetet, a programokat, és arra hívni Önöket, hogy dolgozzunk együtt. A nemzetközi szervezet nem kormányzati, nem profitorientált szervezet. A bíróságok minden szintjén dolgozó nők a tagjai a szervezetnek, függetlenül attól, hogy egy adott országban milyen igazságszolgáltatás rendszere. Nemcsak Sandra D. O’Conor volt, aki elsőként áttörte a nemi korlátokat és az Amerikai Legfelsőbb Bíróság tagja lett, hanem hasonló sikereket értek el nők más országokban is. Kanadában nemcsak a Legfelsőbb Bíróság elnöke, de a többsége is nő. Afrika két országában választottak legfőbb női bírót, Új-Zélandban szintén női vezetője van. Fontos megemlíteni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjai közé is két nőt választottak: botswanai és kenyai bírónőt. Szeretném kiemelni, hogy az a dél-afrikai bírónő, aki a nemzetközi szervezet egyik alapítója volt, a ruandai atrocitásokat kivizsgáló nemzetközi bizottságnak lett a vezetője, jelenleg az ENSZ emberjogi főbiztosa.

A szervezet képzési programokkal foglalkozik nemcsak női bírók, hanem férfiak számára is, és ezek a résztvevők azok, akik a továbbiakban oktatóként is megjelennek. Elkötelezettek a jogállamiság és a jogegyenlőség iránt és elő tudják mozdítani a női jogok érvényesülését az igazságszolgáltatásban, valamint védelmezni tudják a nőket. És tudjuk, függetlenül attól, hogy egy adott országban milyen az igazságszolgáltatás rendszere, a bírónők a tapasztalataikat meg tudják osztani, és hasznosítani tudják munkájuk során. A szervezet világméretű céljai a női jogok biztosítása, a nők bírósághoz való hozzáférésének javítása, amit többféleképpen lehet érteni. Részben jelenti azt, hogy minden nő számára elérhető legyen a joghoz jutás lehetősége, másrészt úgy is, hogy az igazságszolgáltatásban is növekedjen a számuk. Céljaink közé tartoznak a nemzeti szervezetek megalakulásai, a vezető szerep növelése, kutatások végzése a nemi és az emberi jogok kérdésében és információcsere a nők számára fontos kérdésekben. Fontos törekvésünk, hogy megszüntessék a nőkkel szembeni megkülönböztetést. Amit elért a nemzetközi szervezet az az, hogy a nemzeti bíróságoknál az emberi jogi elveket jobban figyelembe veszik, hogy a bíróképzésnél a női emberi jogi kérdéseket jobban figyelembe veszik, valamint a nemi különbségek kérdésében kutatásokat végeznek. Ami még fontos, az az emberi jogi kérdésekben a regionális együttműködés létrehozása, a regionális tapasztalatcserék biztosítása. Magyarország lesz a következő, amelyik felkerül szervezetünk térképére. Van olyan ország, ahol csupán egy-egy tagunk, és van olyan, ahol önálló szervezet van.

2004 óta van egy képzési programunk, amelynek keretében bírónőket viszünk az USA-ba és az egyes helyszíneken is van képzés. Az un. zászlósprogram, az igazságszolgáltatásban egyenlőség megvalósítását tűzi ki célul, ami az emberi jogok általános értelmezésén alapul, és lehetővé teszi a bíráknak, hogy mindazzal az információval, analízissel rendelkezzenek, amellyel a nőket védelmezhetik.

Ennek érdekében tréneri csoportokat alapítottunk, regionális együttműködést indítottunk azzal a céllal, hogy ezeket az elveket minél jobban megvalósítsuk. Az ENSZ is elismeri ezt a tevékenységet, finanszírozta is, különösen a jogegyenlőségi programot. Azokon a helyeken dolgozunk, ahol van nemzeti képviselőnk. Minden második évben tart a nemzetközi szervezet konferenciát. 2006-ban, Sydneyben, Ausztráliában rendeztünk konferenciát, amelynek a fő témája az igazságszolgáltatás függetlensége volt. A legutolsó, az előző évben, 2008-ban Panamában került megrendezésre. Ennek a témája, az igazság mindenki számára, joghoz való hozzáférés, diszkrimináció, erőszak, korrupció volt. Megpróbáljuk létrehozni a női bírák nemzetközi adatbázisát, jó szolgálatot tesz, ha megkérik a nemzetközi szervezetet személyi javaslat tételére valamilyen pozícióba. Örülünk, hogy most már Magyarország is lehetőséget ad ilyenre. Az ENSZ a nemzetközi szervezetet tanácsadói státusszal ismerte el. A nemzetközi szervezet részt vesz a nemzetközi jogsegély konvenció munkájában és a Hágai Egyezmény családjogi rendszerében szakértőként működik.

2010-ben Dél-Koreában lesz a jubileumi 10. konferencia. Nagy öröm lenne, ha azon magyar résztvevők is ott lennének. A cél mindig az, hogy a világ különböző részein legyenek ezek a konferenciák, hogy kölcsönösen megismerjék egymás munkáját. Bár a nemzetközi szervezetnek nincsenek forrásai ilyen résvétel szponzorálására, de abban segít, hogy egy nemzeti résztvevő támogatást találjon a konferencián való részvételre.

Még egyszer szeretném örömömet kifejteni, hogy a jövőben a magyar szervezet is részt vesz a nemzetközi szervezet munkájában. A magyar egyesület elnökének szimbolikusan szeretnénk átadni a nemzetközi szervezet jelvényét.

info.HAWJ@gmail.com | bironok.egyesulete@gmail.com